Biogázkezelő-hasznosító telep

A telep célja, a depónián lerakott kommunális hulladékban keletkező biogáz összegyűjtése és további felhasználása.

1 Biogáz-hasznosító üzem

A régi lerakó egy részén már korábban kiépített volt a gázgyűjtő kútrendszer (110db függőleges kút), a régi lerakó többi részen (95db függőleges kút), valamint az új lerakóban (56db függőleges kút) a KA keretein belül került kiépítésre.

Az üzemnek kezdetben a régi lerakóból elvezetendő gázt kell tudnia fogadni, későbbiekben pedig az új hulladéklerakóból elvezetendő gázt is fel kell dolgozni, hasznosítani kell.

A gáz elszívásához minimálisan 330m3/óra szívókapacitás biztosított. Az üzemnek 110kW elektromos teljesítménnyel és minimálisan 220kW hőkapacitással kell üzemelnie.

Alapvető adatok:

• A szigetelés alatt lerakott hulladék körülbelüli mennyisége 1 360 000m3
• A hulladéklerakó kapacitása 2 550 millió m3
• Üzemelés időtartama 40év
• Éves biztosítandó tömörített hulladék mennyisége 60 000em3
• Tömegsűrűség 800-900kg/m3
• Elbomló szervesanyag-tartalom 280-320kg/m3 (35,0%)
• Az első réteg tervezett vastagsága: 6m

Az eltávolítandó biogáz fizikai tulajdonságai:

a biogáz jellemzői 0ºC hőmérséklet és 101kPa nyomás mellett)

• Átlagos fűtőérték 23,6MJ/Nm3
• Alapsűrűség: 1,1-1,2 kgl/Nm3
• Levegőben mért relatív sűrűség: 0,90
• Levegőben mért égési sebesség: 0,20 m/sec
• Gyulladási hőmérséklet: 700 °C
• Robbanási tartomány: 0,1 - 0,3 m3/m3 levegőben
• Metán / szén-dioxid aránya: 60/39
• Kén-dioxid, ammónia, víz, oxigén: 0,9 %
• Egyéb kísérő gázok: 0,1 %
• Várható gáznyomás a depóniatestben: 80 - 120 mBar

2 Gázszivattyú-gépház

A technológiai berendezések monolit betonalapon nyugvó, előre gyártott konténer-házakban kerültek felszerelésre. A szívó és nyomóoldali csővezeték szakaszokba vákuum — és nyomásmérő műszereket kellett beépíteni, valamint hőmérőket, a különböző értékek bármely időpontban történő méréséhez. A gázszivattyú konténer „A” tűzveszélyességi osztályú épületnek minősül, ezért a villámvédelemre különösen oda kellett figyelni az esetleges robbanásveszély csökkentése véget.

Az égési maradékanyagban (kipufogógáz) a szennyezőanyagok mennyisége nem haladhatja meg az adott területre érvényes határértéket. Ezt a létesítmény felépítése után méréssel igazolni kellett.

A konténerben két szivattyú van beszerelve, és elegendő hely biztosított egy további szivattyú számára.

Szivattyúk adatai:

• Gázszállítás: egyenként legalább 160 m3/h / AERSENER GM-4
• Nyomáskülönbség: min. 380 mbar
• Energiafogyasztás: 5,5 kW

A szivattyúk automatikusan leállnak az alábbi esetekben:

• az elszívott gázban megemelkedik az oxigéntartalom
• az elszívott gázban lecsökken a metántartalom
• a nyomáskapcsoló felső értékénél
• a gázveszély-érzékelő felső értékénél

A kinyert gázban az oxigén és a metán mennyiségét mérni kell (minimálisan 400 Nm3/h

kapacitású gázmérővel).

A szívó- és nyomócsöveken az értékek bármikor mérésére vákuum- és nyomásmérő

műszereket, továbbá hőmérőket kellett felszerelni.

Alap mérete: 9,86 x 2,66 x 0,3 m

Általános jellemzők, főbb méretei

Szélesség (külső): 2,435 m

Hosszúság (külső)

Gépház: 6,055m

Kezelő helyiség: 3,60m

Külső magasság: 2,68m

Belső magasság: 2,35m

Helyiségek:

Gépház 13,41m2

Kezelő helyiség 6.46m2

19,87m2

Tűzvédelmi besorolás

A konténer „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik ás önálló tűzvédelemmel kellett ellátni. A konténer kialakításánál olyan műszaki megoldásokat kellett alkalmazni az alkalmazott anyagok tekintetében, amelyek megfelelnek az „A” fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályú létesítmények követelményeinek.

Hűtés, szellőzés

Természetes szellőzés biztosított nyitható ajtókon keresztül; gázszivattyú konténerben I db automatikus üzemű RB-s szivattyú kapcsol be, gázveszély esetén és 20x20cm-es szellőzőrácson keresztül szellőzteti ki a helyiséget.

3 Alacsony égéspontú gázégető berendezés (gázfáklya)

A fáklya maximális égetőkapacitása: 600m3/h,

Szabályozási tartomány: 10-100%

A fáklyát folyamatosan kell üzemeltetni, kapacitása a kinyert gáz mennyiségétől függően változik. Távozási magasság 12m a terepszint fölött. Az égési maradékban lévő szennyezőanyagok mennyisége nem haladhatja meg az adott területre érvényes határértékeket.

A gázégető berendezés vasbeton alapja 15.3.3.2. sz. terv alapján vasbetonból készül terv szerint a magyar szabványnak megfelelően.

4 Szabályozó szekrény a gázfáklyához

A vezérlőszekrénynek lemez alapja vasbetonból készült a magyar szabványnak megfelelően.

A vezérlő szekrény “A” kategóriájú tűzvédelmi osztályba tartozik, és egyedi

villámvédelemmel kellett ellátni.

• A belső elektromos szerkezeteket robbanásbiztos kivitelben kellett elkészíteni,
• Az elektromos szerelvények és a villámvédelem földelését össze kellett kapcsolni,
• A szerelések elvégzését követően egy földelésmérési naplót kellett készíteni,
• Az elektromos szigetelésű csőcsatlakozásokat (karimákat stb.) rézlemezből készült csíkkal kellett áthidalni.

5 Biogáz-blokkfűtés

Egy konténerre szerelt blokkfűtőmű készült monolit aljzattal. A konténerek alapját ÚT 2- 3.101:1993 számú szabványnak előírásainak megfelelő földművön helyezték el. A konténerépületek alatti szerelőbetonból készült alap alá 600g/m2 tömörségű geotextíliát fektettek.

A konténerépületek alatti szerelőbetonból készült alap 10cm Cl 0/l 2-24/KK betonból készült MSZ4719 számú magyar szabványnak megfelelően.

A blokkfűtőmű teljesítményére vonatkozó adatok:

• Szükséges gázmennyiség: 180 m3/h, 18 MJJNm3 fíítőértékű biogáz.
• Elektromos teljesítmény: legalább 110kW.
• Termikus teljesítmény: legalább 220 kW (40 m3/h, 90°C-os forróvíz).

A tervezett gázmotor kibocsátási szintjei nem haladhatják meg a következó’ értékeket:

• CO max. 700 mg/Nm3,
• NOX max. 600 mg/m3,
• szénhidrogének max. 150 mg/m3,
• SO2 max. 500 mg/m3

A kibocsátási értékeknek meg kell felelni a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletének és az azt módosító érvényes előírásoknak rendeletben előírtaknak.

A 21/2001 (II. 14) korm. Rendeletet és a 17/2001 (VIII.3) Köm rendeletet is a terület üzemeltetőjének be kell tartani.

A motort és a generátort acélprofilokból készült hegesztett keretre szerelték fel.

A bekapcsolási feszültséget és a vezérlőfeszültséget legalább 24 V-os akkumulátorról

iztosították.

motor hűtési rendszerét levegőszellőztetés illetve vízhűtés adja.

A megfelelő elégetendő gáz biztosítása érdekében egy keverő modult kellett telepíteni.

A transzformátorházba egy áramkimaradás-érzékelőt és egy kapcsolásvezérlőt kellett felszerelni.

A blokkfűtő létesítmény teljesítményadatai

Szükséges gáz: 180 m3/óra biogáz, 1 8MJ/Nm3 fűtőértékkel

Villamos energiaszükséglet: 110kW

Hőenergia termelés: legalább 220kW (40m3/óra)

A tervezett gáz-berendezés emissziós értékei nem haladják meg az alábbi értékeket:

• CO max: 700mg/m3
• NOx max: 600mg/m3
• Szénhidrogének max. 150mg/m3
• S02 max.: 500mg/m3

Áramelosztó, fogyasztásmérő, vezérlő szekrény és kezelőpult szolgál a motor, illetve a gázfáklya vezérlésére. A modulok a villamos energiát a szigetüzemű hálózat egy adott pontjához csatlakoznak, amelynek fogyasztását mérni kell.

A motortérben elhelyezett gázkészülékeket és csővezetékeket az Összes létesítményben felső és alsó szellőző nyílások kialakításával kell ellátni.

Lemezalap mérete: 6,26 x 7,28 x 0,3m

Általános jellemzők, főbb méretei

Szélesség (külső): 2,435m

Hosszúság (külső): 6,055m

Külső magasság: 2,68m

Belső magasság: 2,35m

Helyiség:

Gépház 13,41m2

Tűzvédelmi besorolás

A konténer „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik és önálló tűzvédelenimel kellett ellátni. A konténer kialakításánál olyan műszaki megoldásokat kellett alkalmazni az alkalmazott anyagok tekintetében, amelyek megfelelnek az „A” fokozottan tűz és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályú létesítmények követelményeinek.

6 Biogáz-csővezeték építése az üzem területén belül

A hulladéklerakó üzemtől induló és a tartályok között a talajszint alatt elvezetett csővezetékek KPE anyagból készültek, a tartályokhoz csatlakozó földfeletti csövek és a belső csövek KO acélból készültek.

A víztelenítőt azon pontot megelőzően kellett felszerelni, ahol a fő gyűjtőcsövek a szivattyúházhoz csatlakoznak. A víztelenítőt a szivattyúházon kívül kellett elhelyezni.

A motorházon kívül lángvisszacsapás-biztosítót kellett felszerelni.

Annak érdekében, hogy egy esetleges meghibásodás (repedés stb.) miatt bekövetkező véletlen gázfolyást Figyelemmel lehessen kísérni, gázvészjelzőt kellett felszerelni.

A technológiai biztonsággal és a baleset-megelőzéssel kapcsolatos vonatkozó rendelkezések betartása mellett fokozott figyelmet kell fordítani a működő gépberendezések közelében végzett munkára.

Gázzal végzett munkákat csakis a szükséges gyakorlattal és szakképzettséggel, érvényes technológiai biztonsági tanúsítvánnyal és tűzvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező, minősített szakember végezhet.

7 Gázminőség-mérők

A szállított gázban az oxigén és a metán (legalább 400 Nm3/h-s gázóra) mennyiségét kell
mérni.
A szívó és nyomóvezetékbe vákuum és nyomásmérő műszereket, és hőmérőket kellett
beépíteni az aktuális értékek ellenőrzésére.

Az esetleges meghibásodásból (törésből, stb.) eredő gázkiáramlás ellenőrzésére gázveszély
jelzőkészüléket kellett telepíteni.

A helyiség általános szellőztetését biztosítani kell.

A gépházon kívül visszalobbanás gátlót kell elhelyezni.

Az épület tűzvédelmi besorolása” A és önálló villámvédelemmel kellett ellátni.

8 Járdák

A konténerek körül járdák kerültek kiépítésre.

A járdatömböket az ÚT 2-3.101:1993. számú szabvány előírásainak megfelelő földművön
helyezték el.

A járda betonrétege 12-15cm vastag C 16/20—32/FN soványbetonból készült kifele lejtéssel
az MSZ 4719. számú magyar szabványnak megfelelően.

A betonjárda dilatációval épül:

• vb. lemezalap-beton járda: teljes dilatáció 1cm széles;
• beton járda: vakdilatáció 0,5cm széles, 1cm mély;
• beton járda dilatáció kiosztás ~1m-enként
• dilatáció-kiöntés rugalmas kittel vagy bitumennel.

9 PB-gáztartály

A telep ÉNY-i sarkában került elhelyezésre. A pb-gáztartály, valamint a tartály vb. alapja vb. alap alaprajzi mérete: 2,0x4,0m.